Sok olyan dolog vesz körül minket, amiket a nagyvárosokban újdonságként élünk meg, kisvárosokban azonban teljesen hétköznapinak számítanak. Ezekből a fenntartható életmódot támogató módszerekből szemezgettem néhányat. Vajon van új a nap alatt? 

Soha nem fogyunk ki az ötletekből. Vagy csak felturbózzuk a már megszokottat? 

Az elmúlt tíz évben több panellakást és társasházi lakást is megjártam már, ahol nem volt sem erkély, sem közös udvar, ahol lehetőség nyílt volna egy kis kertészkedésre vagy csak úgy egyáltalán kapcsolatba kerülni a földdel, a növényekkel. Az elmúlt években egyre erősödött bennem valamiféle hiányérzet ebből fakadóan: vágytam arra, hogy kiüljek a saját fánk alá egy könyvvel, vagy csak úgy nézzem a naplementét, élvezhessem a természet közelségét. Az effajta hiányérzet csökkentésére adta magát, hogy szobanövényekkel kezdtem feldobni a lakást. Először egy fokföldi ibolya jött haza velünk a hipermarketből, majd csatlakozott hozzánk egy vitorlavirág és egy fikusz, a folytatást pedig már a rokonság közbenjárása is segítette szobafutókával, buzogányvirággal, lepkeorchideával. Szépen lassan elkezdett összemenni a lakás, egyre kevesebb a szabad hely az újságoknak, könyveknek, bárminek. Innen ismét szintet kellett lépnünk - a többes szám azért is indokolt, mert a páromat is bevontam a projektbe: tavaly novemberben sikerült bekerülnünk egy közösségi kertbe, így ha nem is teljesen saját tulajdonú, de bérelt földterülethez jutottunk egy pesti közösségi kertben. 

A nevem Kristóf Ágota. 2009 óta élek Budapesten, ami merőben különbözik attól a vidéki környezettől, ahol felnőttem...

Óriási kerttel és gyümölcsössel körülvett családi házban cseperedtem fel. Kislányként rengeteg természetfilmet néztem. A mai napig meggyőződésem, hogy Sir David Attenborough rendelkezik a világ egyik legklasszabb munkájával. Sokat utazik, ezáltal csodálatos helyekre jut el, jól ismeri a természet apró rezdüléseit és mindezekről rendkívül lelkesen képes beszélni a kamerák előtt. Ha kicsit szorgalmasabb lettem volna az iskolában, akkor én is valamilyen ttk-s területet szemeltem volna ki magamnak felnőtt éveimre.